Magyarországon a vastagbélszűrés 2004 óta modellprogramként működik, vagyis a teljes lakosságra egyelőre nem terjed ki, de kiterjesztése tervezett. Megyénk utoljára 2009-2010-ben került bevonásra.
A vastag- és végbélrákok gyakorisága a gazdasági fejlődéssel arányosan növekszik, az európai jóléti államokban az egyik legpusztítóbb daganat. A Nemzeti Rákregiszter 2012-ben 10396 új esetet tartott nyilván és 5084 haláleset fordult elő.

A vastagbélszűrés célja

Mind genetikai, mind környezeti és életmóddal összefüggő tényezők állnak a vastagbélrák kialakulásának hátterében. Egyes gyulladásos bélbetegségek és a családi halmozódás különös kockázatot jelentenek. A szűrővizsgálat átlagos kockázatú személyekre terjed ki. Az, hogy ismerjük a rákot megelőző állapotokat, és hogy ezek rákká alakulása időben elhúzódó folyamat, esélyt ad a korai felismerésre. A szűrésnek a már kialakult vastag- és végbélrák mellett a még jóindulatú polipok felismerése is célja.

Módszer

A vastag- és végbélrák hosszú idő alatt fejlődik ki, és ez alatt, ha nem is állandóan, bizonyos rendszerességgel vérezget. A fejlődő daganatnak ezt a tulajdonságát használják ki azok a módszerek, amelyek a rejtett bélvérzés székletbeli kimutatásán alapulnak.

Kiket és milyen gyakran vizsgálnak?

Meghívottak az 50-70 éves nők és férfiak, ők névre szóló meghívólevelet kapnak. A meghívásra 2 évente kerül sor (akinek bármilyen kezdeményezésű széklet-vér- kimutatásos vizsgálata óta eltelt két év).

Mi történik a szűrővizsgálat után?

Ha a székletben a laboratóriumi vizsgálat során nem találtak vért, nincs további tennivaló, a következő szűrővizsgálat 2 év múlva esedékes.
A pozitív szűrővizsgálatot teljes colonoszkópiás vizsgálatnak kell követnie. Amennyiben ennek során nem találnak vastagbélrákot, törekedni kell a székletben észlelt vér forrásának megtalálására.